Béke idézetek Sri Chinmoy békefilozófus írásaiból
A béke nem pusztán a háború hiánya. A béke az egyetemes egység-szív. A béke a harmónia, a szeretet, az elégedettség és az egység jelenléte. A béke a szeretet áradata a világcsaládban.
A külső háború az a háború, amit ember vív ember ellen, nemzet nemzet ellen. A belső háború az a háború, amit a lélek vív a korlátok, a tudatlanság, a kétség és a halál ellen. A külső háború akkor ér csak véget, ha előbb a belső háború megszűnik. Ugyanebben a szellemben hangzik az UNESCO alapszabályának első sora: “Mivel a háborúk az emberek elméjében kezdődnek, a béke védőerődítményeit is az emberek elméjében kell felépíteni.” Azért harcolunk, mert mélyen bennünk diszharmónia, félelem, szorongás és aggodalom van.
—
Ó, békeálmodók, gyertek,
Menjünk együtt!
Ó, békeszeretők, gyertek,
Fussunk együtt!
Ó, békeszolgálók, gyertek,
Növekedjünk együtt!
—
Amíg mélyen bennünk nincsen béke, nem remélhetjük, hogy a külső világban béke lesz. Te és én alkotjuk a világot, azzal a rezgéssel, amit a világnak adunk. Ha meg tudjuk idézni a békét, és át tudjuk adni valaki másnak, meglátjuk, hogyan terjed a béke egyik emberről a másikra, majd fokozatosan az egész világra. A világ békéje az egyes emberek tökéletességéből fog létre-jönni. Ha én békés vagyok és te békés vagy, és ő meg ő is békések, automatikusan ránk virrad az egyetemes béke.
—
Csak a békeálmodók,
Békeszeretők
És békeszolgálók
Tudják átalakítani a világot.
—
Két háború van: a belső és a külső. A belső háború, amit lelkünk vív a korlátok, a tudatlanság, a kétség és a halál ellen. A külső háború, amelyben ember harcol ember ellen, nemzet nemzet ellen. A külső háborúknak csak akkor lesz vége, ha előbb a belső háború véget ér. Azért harcolunk, mert mélyen bennünk hiányzik az összhang. Félelem, nyugtalanság és aggodalom van bennünk. Ha meglesz bennünk a béke, az öröm, a bőség és a beteljesedés, akkor nem fogunk hadat viselni.
—
Most még a félelem, a kétség,
Az aggodalom, a feszültség és a diszharmónia
Uralkodik korlátlanul.
De eljön majd az idő, amikor világunkat
Elárasztja a béke.
Ki hozza ezt a gyökeres változást?
Te leszel az, te és testvéreid.
Te és egységszíved békét terjesztetek majd
A világ széltében, hosszában.
—
Ahogyan a végtelen óceán számtalan cseppje
Vagy az óriási fügefa leveleinek tízezrei
Békében megvannak egymás mellett,
Éppen úgy fog egy napon az összes emberi lény
Egymás mellett élni
Egy tökéletes egység-világban.
—
Az ember igazi célja a béke.
A béke táplálja őt,
Külső és belső életét.
—
Csak a belső béke
Által lehet valódi
Külső szabadságunk.
—
A külső világnak békére van szüksége. Hogyan lehet hát külső békénk? Talán úgy nyerhetjük el ezt a békét, ha barátságot kötünk az egész világgal? Nem. Lehetnek barátaink, még valódi barátaink, kebelbarátaink is, de ez még nem jelenti azt, hogy békénk lesz a külső világban. Biztosíthatlak róla, hogy még ha az egész külső világ magává a barátsággá válik is, és mindenki kész segítséget nyújtani, akkor sem lesz béke a külső világban. A külső béke csak akkor fog megszületni, ha felfedezzük a belső békét. Ez a belső béke olyan valami, amivel már rendelkezünk. Nem olyasmi, amit fel kell találnunk, hanem olyasvalami, amit fel kell fedeznünk.
Ha már egyszer rendelkezünk belső békével, a világbéke egy szempillantás alatt elérhető. Ha érzünk belül egy jó gondolatot, egy megvilágosító és beteljesítő gondolatot, akkor ezt a gondolatot ki fogjuk fejezni, és felajánljuk barátainknak és szeretteinknek. Megvilágosító, lélekteljes, beteljesítő gondolataink behatolnak szeretteinkbe, és így ők is békével rendelkeznek majd. Tehát ha belső békénk van, az automatikusan kifejezi önmagát. Tulajdonságait és képességeit szétterjeszti az egész világon.
—
Ne próbáld megváltoztatni a világot.
Kudarcot fogsz vallani.
Próbáld meg szeretni a világot.
Lám, a világ megváltozott,
Örökre megváltozott.
—
A jó szándék
Számtalan körülményt
Meg tud változtatni.
—
Ki békés életet él
Mindig gazdagodik,
Sosem szegényedik.
—
Az emberiségnek békére van szüksége.
De hol a béke?
A szeretetben.
S hol a szeretet?
Az élet elfogadásában,
És az öntúlszárnyalásban.
—
Ne vádold a világot!
Tedd jobbá!
Hogyan?
Minden pillanatban
Jobbá téve önmagad.
—
A kedvesség alapvető természete,
Hogy terjed.
Ha kedves vagy másokhoz,
Ők ma hozzád lesznek kedvesek,
Holnap valaki máshoz.
—
Békét nem magányomból,
Hanem a világ szolgálatából
Nyerek.
—
Legyen minden emberi lény
A jószándék lélekteli követe,
Hogy emelje az emberiség
Tudati szintjét.
—
Mérhetetlen békességet érzek,
Mihelyt szívem
Kitárja megbocsátás-kapuját.
—
Nem a másokat legyőző erő,
Hanem
A másokkal való eggyé válás ereje
A végső erő.
—
A társadalom olyan, mint egy család.
Ha a család minden tagja
Tökéletessé válik,
Akkor a család
Békében, fényben
És harmóniában úszik.
A közösség fejlődése
Az egyéni fejlődésből indul ki.
—
Ha a helyes dolgot teszed,
Végül másokat is arra ösztönzöl majd,
Hogy a helyes dolgot tegyék.
—
Különbségeink
Abban a pillanatban eltűnnek,
Amint ráébredünk,
Hogy minden szív egy.
—
Szívem álma a béke,
Míg elmém álma a felsőbbség.
—
Képzeld el egy könnyek nélküli föld szépségét!
—
Képzelj el egy világot boldog, mosolygó arcokkal!
—
Képzeld el egy békés világ születését!
—
Képzelj el egy még soha nem látott világharmóniát!